Egy felsőtízezerbeli partin a következő emberek vegyülnek el a tömegben: egy arab emírségbeli gyönyörű hercegnő, aki a földkerekség legértékesebb gyémántjának, a "rózsaszínű párducnak" a tulajdonosa; Charles, aki életművész, amolyan Don Juan, csak ügyesebb nála: nem hágcsókon mászik fel a nőkhöz, nem párbajozik, hanem Ferrarin érkezik, minden női lakosztályhoz kulcsa van, s teszi mindezt a legszélesebb nyilvánosság tudtával; valamint Clouseau felügyelő, akinek szakmai hozzáértéséről az a vélemény alakult ki egyik felettesében még, a törvény balkezében, hogy "adjon nekem valaki tíz olyan embert, mint Clouseau, és én lerombolom a világot". Csoda, ha ezek után eltűnik a hercegnő gyémántja?